Lakhatóvá tennék a Mars felszínét

Különleges aerogéllel tennék lakhatóvá a Mars felszínét brit és amerikai kutatók. Az elmélet szerint a Föld légkörének üvegházhatását imitáló anyagot használnának a marsi klíma élhetővé tételére.

A Nature Astronomy című tudományos lapban bemutatott tanulmány szerint egy 2-3 centiméternyi vastag szilika aerogél réteg tartósan a víz olvadáspontja fölé tudná emelni a Mars hőmérsékletét, és eközben blokkolná a veszélyes ultraibolya sugárzást. Az aerogélek szilárd vázát üveg, kerámia, polimer vagy hibrid-anyagok szolgáltatják, és az általuk közbezárt nanoméretű pórusokat, üregeket levegő tölti ki. Az aerogélek a világ legkönnyebb szilárd anyagai, szinte olyan könnyűek, mint a levegő. Ezt a kis sűrűséget a rendkívül nagy porozitásukkal érik el.
 

Carl Sagan amerikai tudós, tudomány-fantasztikus regények szerzője 1971-ben azzal az ötlettel állt elő, hogy a Mars északi sarki jégtakarójának elolvasztásával meg lehetne növelni a bolygó hőmérsékletét. A NASA tudósai azonban 2018-ban arra jutottak, hogy az így keletkező üvegházhatású gázok és víz valószínűleg csupán a Föld légköri nyomásának 7 százalékára emelnék a Marsét, tehát továbbra is távol állna attól, hogy lakható bolygóvá váljon.
 

A most megjelent tanulmányban a Harvard Egyetem, a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory és az Edinburghi Egyetem kutatói jóval regionálisabban közelítették meg a kérdést. „Kis lakható szigetek kialakításával sokkal kontrolláltabb és fokozatosabb lehet a Mars átalakítása” – mondta Laura Kerber, a NASA laboratóriumának munkatársa.
 

A hőszigetelő szilika aerogél anyag 97 százalékban porózus szerkezetű, ami remekül lelassítja a hővezetést. Nem igényel nagy energiát, hogy egy területet hosszútávon melegen tartson – fejtette ki Kerber. A tudósok kimutatták, hogy ennek az anyagnak egy vékony rétege a Földéhez hasonló hőmérsékletre képes megemelni a Mars középső szélességi köreinek átlaghőmérsékletét. Használható lehet lakóépítmények vagy éppen önálló bioszférák kialakítására is a Marson.
 

A kutatók az anyagot a Marséhoz hasonló körülményeket biztosító helyszíneken fogják tesztelni a Földön, például a Déli-sarkvidék vagy Chile száraz völgyeiben.